Idea Statica
  • Acél
  • Beton
  • BIM
  • Árazás
  • Cég
  • Csomópont tervezés
  • Connection Library
  • Member alkalmazás
  • BIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Fal és részletek tervezése
  • Elemek tervezése
  • BIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • Támogatott BIM kapcsolatok
  • Checkbot
  • Viewer
  • Checkbot
  • Tervek
  • Ingyenes közösségi eszköz
  • Nemzetközi vállalatok
  • Diákok és oktatók
  • Kapcsolat
  • Blog
  • Kutatások és fejlesztések
  • Engedélyezett viszonteladók
  • Acél
    Csomópont tervezésConnection LibraryMember alkalmazásBIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Beton
    Fal és részletek tervezéseElemek tervezéseBIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • BIM
    Támogatott BIM kapcsolatokCheckbotViewerCheckbot
  • Árazás
    TervekIngyenes közösségi eszközNemzetközi vállalatokDiákok és oktatók
  • Cég
    KapcsolatBlogKutatások és fejlesztésekEngedélyezett viszonteladók
14 napos próbaidőszak
14 napos próbaidőszak

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Vállalat

  • Rólunk
  • Partnerségek
  • Karrier
  • Szabadalmaztatott technológia statikus mérnökök számára

Erőforrások

  • Ügyfélprojektek
  • Esettanulmányok
  • IDEA StatiCa Connection Library
  • Ellenőrző könyvek

Jogi

  • IDEA StatiCa VÉGFELHASZNÁLÓI LICENCSZERZŐDÉS
  • Globális adatvédelmi szabályzat
  • Szolgáltatási feltételek – IDEA StatiCa Viewer
  • Licencelés

Súgó

  • Kapcsolat
  • Árajánlat kérése
  • Viszonteladók
  • Letöltések
FacebookInstagramLinkedInYouTube

© IDEA StatiCa 2009-2026

Mérnökök, gyártók és tanácsadók által világszerte megbízott és használt megoldás.

Támogatási KözpontEllenőrzési példákNyírási vizsgálatok kis kengyelezésű gerendákon
Nyírási vizsgálatok kis kengyelezésű gerendákon
ConcreteReinforced concreteVerificationsDetail 2DReinforcement

Nyírási vizsgálatok kis kengyelezésű gerendákon

Ez a cikk a következő nyelveken is elérhető
ENCZDEESFRITPTNLHUROKRPLTHTRVIZH
AI által angolból fordítva

Bevezetés 

Ez a cikk a CSFM alkalmazását tárgyalja kis kengyelezésű gerendák nyírási tönkremenetelének elemzésére. Ehhez egy válogatást elemzünk a Huber (2016), Piyamahant (2002) valamint Vecchio és Shim (2004) által egyszerűen alátámasztott vasbeton gerendákon végzett kísérletekből. Ezek a kísérletek számos paramétert lefedtek, például különböző méreteket, nyírási karcsúságot, valamint a nyírási és hosszirányú vasalás mennyiségét. Ez a szakasz e kísérletsorozatok 17 kísérletének CSFM-mel végzett elemzését ismerteti. Azt vizsgálja, hogy a CSFM képes-e megfelelően modellezni a nagyon eltérő tönkremeneteli módokat, a kengyelek szakadásával járó és azzal nem járó nyírási tönkremenetelektől a hajlítási és a vegyes nyírási-hajlítási tönkremenetelekig.  

Kísérleti elrendezés. A 6.17. ábra mutatja az elemzett kísérletek geometriáját, kísérleti elrendezését és vasalási kialakítását. A nyírási vasalásra (átmérő (Øt), kiosztás (st) és geometriai vasalási arány (ρt,geo)), a hajlítási vasalásra (szám (nl) és átmérő (Øl)) és  a geometriára (hatékony magasság (d), nyírási karcsúság (a/d) és a gerendák szélessége (b)) vonatkozó adatokat a 6.10. táblázat tartalmazza. A Huber (2016) által végzett R1000m60 és R500m351 jelű kísérletekben egyágú kampók voltak, az összes többi kísérletben kétágú zárt kengyeleket alkalmaztak. A Piyamahant (2002) kísérleteiben a geometria és a hajlítási vasalás állandó maradt, a másik két vizsgálatban viszont változott. 

Tönkremeneteli módok meghatározása

A kísérletekben megfigyelt tönkremeneteli módok CSFM által előrejelzett módokkal való összehasonlítása érdekében a tönkremeneteli módokat a következőképpen osztályozzuk: hajlítási (F), nyírási (S) és lehorgonyzási (A). Meg kell jegyezni, hogy az ebben a fejezetben tárgyalt kísérletek egyikében sem fordult elő lehorgonyzási tönkremenetel. A 6.1. táblázat különböző tönkremeneteli altípusokat határoz meg attól függően, hogy a hajlítási és nyírási tönkremeneteleket a beton vagy a vasalás tönkremenetele váltja-e ki. Bár a vasalás folyása nem jelent anyagi tönkremenetelt, ezt tönkremeneteli altípusként szerepeltetjük a beton zúzódásával kombinálva, mivel fontos megkülönböztetni a vasalás folyása nélküli beton zúzódásos tönkremeneteleket (nagyon rideg) azoktól, amelyek a vasalás folyása után következnek be (amelyek bizonyos alakváltozási kapacitást mutathatnak). 

Anyagjellemzők

A CSFM-elemzésben használt nyírási vasalás, hajlítási vasalás és beton anyagjellemzőit a 6.11. táblázat foglalja össze. A CSFM elemzéshez szükséges anyagjellemzők többsége megtalálható volt a megfelelő kísérleti jelentésekben. A feltételezett értékeket a 6.11. táblázat jelöli. 

Modellezés a CSFM-mel

A geometriát, a vasalást, valamint a megtámasztási és terhelési feltételeket a CSFM-ben a kísérleti elrendezésnek megfelelően modelleztük. A 6.18. ábra példaként a Vecchio és Shim (2004) által végzett A3 kísérlet modellezését mutatja.

Minden kísérlethez négy numerikus számítást végeztünk a következő paraméterekkel:

  • A hálóméret, amely a gerenda magassága mentén 5 (ezeknél a példáknál az alapértelmezett érték), 10, illetve 20 végeselem között változott. Mivel az alapértelmezett háló már nagyon durva, ebben a vizsgálatban csak finomabb hálókat elemeztünk, és az M0 kivételével a 10 elemes hálót használtuk. 
  •  A húzási merevítő hatás figyelembevétele vagy elhanyagolása. A CSFM-ben alapértelmezés szerint a húzási merevítő hatást figyelembe veszi a program. 
  • A kengyelekben esetlegesen nem stabilizálódott repedezettség figyelembevétele vagy elhanyagolása. Ha figyelembe vesszük (alapértelmezés szerint), a Pull-Out Model (POM) határozza meg a húzási merevítő hatást a kengyelekben (az összes gerenda geometriai vasalási aránya (ρcr) alatt van, ezért a Tension Chord Model-t sosem alkalmazzuk). Kikapcsolt állapotban a modellek a húzási merevítő hatást a TCM segítségével veszik figyelembe.

ρcr=fctfy−(n−1)fctρ_{\text{cr}} = \frac{f_{\text{ct}}}{f_{\text{y}} - (n-1)f_{\text{ct}}}ρcr​=fy​−(n−1)fct​fct​​

ahol:

  • fyf_yfy​ - a vasalás folyáshatára
  • fctf_{ct}fct​ - a beton húzószilárdsága
  • n=EsEcn = \frac{E_s}{E_c}n=Ec​Es​​ - rugalmassági modulusok aránya

A 6.12. táblázat mutatja az egyes numerikus számításokban használt paramétereket. Az M0 a CSFM alapértelmezett beállításaival készült modellnek felel meg.

Összehasonlítás a kísérleti eredményekkel

Ez a szakasz a CSFM által adott határterheket és tönkremeneteli módokat hasonlítja össze a kísérleti eredményekkel. Annak érdekében, hogy a CSFM-et a használhatósági viselkedésre és az alakváltozó-képességre is ellenőrizzük, a modell által adott teher-alakváltozás összefüggéseket kiválasztott gerendáknál összehasonlítjuk a kísérleti eredményekkel.

Tönkremeneteli módok és határterhek

A 6.13. táblázat összefoglalja a kísérletekben mért határnyíróerőket (Vu,exp), a CSFM által előrejelzett határnyíróerőket (Vu,calc) és a megfelelő tönkremeneteli módokat. A táblázat az egyes numerikus modellekre megadja a mért és a számított határterhek hányadosának átlagát és variációs tényezőjét (CoV) is. Az összes elemzésben (az M3 kivételével, amelyben a húzási merevítő hatást elhanyagoltuk) a CSFM a kengyelek nyírási tönkremenetelét jelezte előre. Ez jól egyezik a Huber (2016) és a Piyamahant (2002) kísérleteiben megfigyelt tönkremeneteli mechanizmusokkal, a Vecchio és Shim (2004) kísérleteiben megfigyeltekkel azonban nem. A tönkremeneteli módok pontatlan megragadása ebben az esetben a határteher kissé konzervatív becsléséhez vezetett. Összességében az alapértelmezett paraméterek jó teherbírás-becslést adnak, de kissé a nem biztonságos oldalon (átlagosan 6%-kal).

A CSFM teherbírás-előrejelzéseinek érzékenységét a különböző elemzett numerikus paraméterekre a 6.19. ábra mutatja a kísérleti és a számított határnyíróerők hányadosával (Vu,exp/Vu,calc). A határteher kifejezetten érzékeny a végeselemek kiválasztott méretére (lásd a 6.19. ábra a) részét). A legdurvább és a legfinomabb háló (M0 és M2) közötti legnagyobb eltérés 36% (Piyamahant (2002) 4. kísérlete), az átlagos eltérés körülbelül 15%. Az alapértelmezett paraméterekkel (5 végeselem a gerenda magassága mentén az M0 modellben) kapott előrejelzések kissé túlbecslik a kísérleti teherbírást (körülbelül 5%-kal). Ha a hálót a gerenda magassága mentén 10, illetve 20 végeselemre finomítjuk (M1, illetve M2 modell), kiváló teherbírás-előrejelzések érhetők el, amelyek a határterhek tekintetében kissé a biztonság oldalán vannak. A végeselem-háló méretének változtatásakor a tönkremeneteli módokban nem figyeltünk meg változást. Még az alapértelmezett hálóméret eredményei is nagyon kielégítők, ha figyelembe vesszük, hogy több kísérletben rideg nyírási tönkremenetel jelentkezett, amelyet a méretezési módszerekkel nehéz előre jelezni.

A húzási merevítő hatás figyelembevételének módja rendkívül jelentős hatással van a teherbírás-előrejelzésekre, ahogy a 6.19. ábra b-c) részén látható. A húzási merevítő hatás kengyelekben a POM-mal történő figyelembevétele (a CSFM alapértelmezett beállítása) átlagosan kiváló egyezést ad a kísérleti eredményekkel (lásd a 6.19. ábra b) részét). A húzási merevítő hatás elhanyagolása viszont a határteher átlagosan körülbelül 22%-os túlbecsléséhez vezet (lásd a 6.12. táblázatot). A húzási merevítő hatás elhanyagolásakor a tönkremeneteli mód hajlítási tönkremenetelre változik (lásd a 6.12. táblázatot), és a megfigyelt nyírási tönkremeneteli módok nem egyeznek. Az eredmények nagyon érzékenyek a figyelembe vett nyomási lágyulási összefüggésre is. Ahogy a 6.19. ábra c) részén látható, a Tension Chord Model kengyelekben történő alkalmazása (M4 modell) a Pull-out Model (M1 modell) helyett kissé jobb eredményeket ad, mint a húzási merevítő hatás elhanyagolása (M3 modell), a határterheket azonban még így is erősen túlbecsli, körülbelül 15%-kal (lásd a 6.12. táblázatot). Ezért megállapítható, hogy ezeknél a példáknál a Pull-Out-Model alkalmazása döntő fontosságú a teherviselő viselkedés megfelelő modellezéséhez. 

A 6.20. ábra a folytonos feszültségmező eredményeit mutatja (főnyomófeszültségek (σc) és acélfeszültségek (σsr) a repedéseknél) az A1 és A3 jelű, Vecchio és Shim (2004) által vizsgált próbatestekre, amelyeknél a előrejelzett nyírási tönkremeneteleket kiemeltük. Ezeket az eredményeket az M1 numerikus paraméterekkel számítottuk (alapértelmezett paraméterek, kivéve a hálóméretet, amely az alapértelmezett érték fele). A feszültségmezőkből látható, hogy a hajlításból származó nyomott zónában a nyomófeszültség a képlékeny szakaszban van (99,5 %). A beton zúzódására vonatkozó figyelembe vett kritériumok miatt azonban a kengyelek szakadása a beton zúzódása előtt bekövetkezik. 

Teher-alakváltozás összefüggés

Az M1 (a hajlítási vasalásra TCM-et, a kengyelekre POM-ot figyelembe véve) és az M3 (a húzási merevítő hatás teljes elhanyagolásával) numerikus paraméterekkel kapott számított teher-alakváltozás összefüggéseket a 6.21. ábra hasonlítja össze a mért teher-alakváltozás összefüggésekkel az R500m352, T1, A1 és A3 jelű kísérletekre. A V teher az működő nyíróerőnek, az u pedig a támaszköz közepén mért lehajlásnak felel meg (lásd a 6.20a ábrát).

A húzási merevítő hatás figyelembevételével a kísérleti lehajlások a teljes terhelési történetre meglehetősen jól előrejelezhetők, bár a csúcsteher melletti lehajlásokat kissé alulbecsüli a modell. Különösen a Vecchio és Shim (2004) A3 jelű kísérletében a hajlítási vasalás folyása miatt megfigyelt fennsík nem ragadható meg megfelelően a numerikus elemzésben, mivel a modell először a kengyelek szakadását jelzi előre. A húzási merevítő hatás elhanyagolása a határterhek és az alakváltozások túlbecsléséhez vezet. A húzási merevítő hatás nélküli elemzésekre vonatkozó megállapítások az M4 paraméterek használatakor is érvényesek (a TCM-et mind a kengyelekben, mind a hajlítási vasalásban alkalmazva).

Következtetések

A CSFM eredményeinek és a kis kengyelezésű, egyszerűen alátámasztott gerendákon végzett vizsgált kísérletekben megfigyelt viselkedésnek az összehasonlításából az alábbi következtetések vonhatók le: 

  • A CSFM jó becslést ad a határteherre, amelyet az alapértelmezett numerikus paraméterek használatakor kissé túlbecsül (átlagosan 5%-kal). A nyírásból és a hajlításkor fellépő beton zúzódásból eredő kombinált tönkremeneteli módokat nehéz megragadni; a CSFM a kengyelek szakadásából eredő tönkremenetelt jelez előre, ami a konzervatív oldalon lévő teherbírás-előrejelzéseket eredményez. 
  • A határteher-előrejelzések némileg érzékenyek a végeselem-háló méretének változásaira. A legjobb előrejelzések az alapértelmezett végeselem-háló finomításakor érhetők el. Ezért a végső ellenőrzések elvégzésekor mindig ajánlott megvizsgálni a végeselem-méret eredményekre gyakorolt hatását. 
  • A húzási merevítő hatás elhanyagolása a határteher és az alakváltozó-képesség nagyon kifejezett túlbecsléséhez vezet. Még ha a húzási merevítő hatást a kengyelekben a Tension Chord Model segítségével modellezzük is, az előrejelzett határteher egyértelműen a nem biztonságos oldalon van. A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha kis vasalási mennyiség esetén a kengyelekben fellépő nem stabilizálódott repedezettség hatását a Pull Out Model segítségével vesszük figyelembe. Ez a CSFM-ben alapértelmezés szerint alkalmazott húzási merevítő modell. 

Próbálja ki még ma az IDEA StatiCa legújabb verzióját

Kapjon 14 napos teljes hozzáférést, teljesen ingyen.

Próbálja ki az IDEA StatiCa-t ingyen

Kapcsolódó cikkek

CSFM bemutatása
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • ACI (USA)
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Coupling beams
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Pier caps
  • Openings
  • Reinforcement
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • ULS
  • Wall
  • Bridges
  • +18
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • ACI (USA)
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Coupling beams
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Pier caps
  • Openings
  • Reinforcement
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • ULS
  • Wall
  • Bridges

Knowledge base

CSFM bemutatása

Tovább olvasom
Vasbeton falak – lineáris vagy nemlineáris tervezés?
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • ACI (USA)
  • Overall check
  • Openings
  • Wall
  • CSFM
  • Cracks
  • +9
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • ACI (USA)
  • Overall check
  • Openings
  • Wall
  • CSFM
  • Cracks

Blogbejegyzés

Vasbeton falak – lineáris vagy nemlineáris tervezés?

Tovább olvasom
A Compatible Stress Field Method (CSFM) alapfeltevései
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • CSFM
  • Cracks
  • Stress in reinforcement
  • Detail 2D
  • +7
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • CSFM
  • Cracks
  • Stress in reinforcement
  • Detail 2D

Knowledge base

A Compatible Stress Field Method (CSFM) alapfeltevései

Tovább olvasom
Megbízhat a CSFM-ben?
  • Beton
  • Detail 2D
  • ACI (USA)
  • CSFM
  • EN (Eurocode)
  • +5
  • Beton
  • Detail 2D
  • ACI (USA)
  • CSFM
  • EN (Eurocode)

FAQ

Megbízhat a CSFM-ben?

Tovább olvasom