Az STO szerinti horgonyok ellenőrzése

A horgonycsavar ellenállásait az STO 36554501-048-2016 szerint értékelik fejes és utólag beépített horgonyok esetén. Az STO gyakran táblázatos értékeket használ a mellékletben, ebben az esetben az SP 43, SP16 vagy EN 1992-4 általános érvényességű képleteit alkalmazzák. Az egyenes horgonyok kihúzási tönkremenetele, a ragasztott horgonyok kombinált kihúzási és beton tönkremenetele, valamint a beton hasadásos tönkremenetele nem kerül ellenőrzésre, mivel a szükséges információk csak az adott horgony- és ragasztótípusra vonatkozóan állnak rendelkezésre a horgonygyártótól.

A szabványbeállításokban a beton repedezettként vagy repedezettlenként adható meg. A repedezetlen beton ellenállásai magasabbak. 

Acél húzási ellenállás (SP 43 - G melléklet):

Az STO-ban a horgonyok acél húzási ellenállása az A melléklet táblázatos értékeit használja. Ezért az SP 43 - G mellékletének általános képletét alkalmazzák. 

\[ N_{ult,s} = \frac{A_{sa} \cdot R_{ba} \cdot \gamma_c}{k_0} \]

ahol:

• R_ba = 0.8 ⋅ R_byn – a horgonycsavar méretezési folyáshatára
• R_byn – a horgonyacél karakterisztikus folyáshatára
• A_sa – a csavar nettó keresztmetszeti területe
• k₀ – terhelési típus tényezője; a szabványbeállításokban szerkeszthető; k₀ = 1,05  statikus terhelés esetén és k₀ = 1,35 dinamikus terhelés esetén; a csövekben szabadon behelyezett horgánylemezekkel ellátott hordozható horgonyok esetén k₀ értéke 1,15 dinamikus terhelés esetén (SP 43 – G.9)
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Kihúzási ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.5. pont)

Az STO-ban a horgonyok kihúzási ellenállása az A melléklet táblázatos értékeit használja. Ezért az EN 1992-4, 7.2.1.5. pontjának általános képletét alkalmazzák alátétlemezzel ellátott horgonyok esetén:

\[ N_{ult,p}=\frac{N_{n,p} \cdot \psi_c}{\gamma_{bt} \gamma_{Np}} \]

ahol:

• N_n,p \(\cdot \psi_c\) = k₂ ∙ A_h ∙ R_bn – karakterisztikus ellenállás kihúzási tönkremenetel esetén
• k₂ – a beton állapotától függő együttható, k₂ = 7,5 repedezett beton esetén, k₂ = 10,5 repedezetlen beton esetén
• A_h – a horgony fejének támaszkodási területe; körkörös alátétlemez esetén \(A_h = \frac{\pi}{4} \left ( d_h^2 - d^2 \right )\), téglalap alakú alátétlemez esetén \(A_h = a_{wp}^2 - \frac{\pi}{4} d^2\)
• d_h ≤ 6 t_h + d – a kötőelem fejének átmérője
• t_h – a fejes kötőelem fejének vastagsága
• d – a kötőelem szárának átmérője
• R_bn – a beton karakterisztikus nyomószilárdága hengereken
• γ_bt – a betonra vonatkozó részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)
• γ_Np – a horgonyrendszer beépítési biztonságát figyelembe vevő részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)

A többi horgonytípus kihúzási ellenállása nem kerül ellenőrzésre, és azt a gyártónak kell garantálnia, vagy az STO A melléklete alapján kell meghatározni.

Horgony vagy horgonycsoport betonkúp tönkremeneteli ellenállása (STO - 6.1.3. pont):

\[N_{ult,c}=\frac{N_{n,c}^0}{\gamma_{bt} \cdot \gamma_{Nc}} \cdot \frac{A_{c,N}}{A_{c,N}^0} \cdot \psi_{s,N} \cdot \psi_{re,N} \cdot \psi_{ec,N}\]

ahol:

• \(N_{n,c}^0 = k_1 \sqrt{R_{b,n}} h_{ef}^{1.5}\) – egyetlen, betonba helyezett és szomszédos kötőelemek vagy a betonelem szélei által nem befolyásolt kötőelem karakterisztikus ellenállása
• k₁ – a beton állapotát figyelembe vevő tényező; k₁ = 8,4 repedezett beton esetén és k₁ = 11,8 repedezetlen beton esetén
• R_b,n – a beton karakterisztikus nyomószilárdága hengereken
• h_ef – a horgony beágyazási mélysége a betonban; három vagy négy közeli él esetén a tényleges \(h'_{ef} = \max \left \{ \frac{c_{max}}{c_{cr,N}} \cdot h_{ef}, \, \frac{s_{max}}{s_{cr,N}} \cdot h_{ef} \right \}\) értéket kell használni az N_n,c⁰, c_cr,N, s_cr,N, A_c,N, A_c,N⁰, ψ_s,N és ψ_ec,N képletekben
• A_c,N – tényleges vetített terület, amelyet a szomszédos kötőelemek átfedő betonkúpjai, valamint a betonelem szélei korlátoznak
• A_c,N⁰ = s_cr,NM = 1 – factor for the rotation of the anchor at the base plate (fixed: α_M = 2, pinned: α_M = 1)
• t_mortar – thickness of mortar layer
• t_bp – thickness of base plate
• γ_b – csavaros kötés üzemi tényezője – SP 16, 41. táblázat
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

• ² – referencia vetített terület, azaz nagy tengelytávolsággal és peremtávolsággal elhelyezett egyedi horgony betonfelületi területe 
• \(\psi_{s,N}=0.7+0.3 \cdot \frac{c}{c_{cr,N}} \le 1\) – a betonelem szélének közelsége miatt a betonban keletkező feszültségeloszlás zavarát figyelembe vevő tényező
• c – legkisebb peremtávolság
• c_cr,N = 1,5 ∙ h_ef – karakterisztikus peremtávolság a horgony karakterisztikus ellenállásának húzóterhelés alatti betonkitörés esetén való biztosításához
• \(\psi_{re,N}=0.5+\frac{h_{ef}}{200} \le 1\) – héjpattanási tényező
• \(\psi_{ec,N}=\frac{1}{1+2 \cdot (e_N / s_{cr,N})} \le 1\) – csoporthatást figyelembe vevő tényező, amikor a csoport egyes kötőelemeire különböző húzóerők hatnak; ψ_ec,N értékét mindkét irányra külön kell meghatározni, és mindkét tényező szorzatát kell alkalmazni
• e_N – a húzott kötőelemek eredő húzóerejének excentricitása a húzott kötőelemek súlypontjához képest
• s_cr,N = 2 ∙ c_cr,N – a horgonyok karakterisztikus tengelytávolsága a horgonyok karakterisztikus ellenállásának húzóterhelés alatti betonkúp tönkremenetel esetén való biztosításához
• γ_bt – a betonra vonatkozó részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)
• γ_Nc – a horgonyrendszer beépítési biztonságát figyelembe vevő részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)

A húzóterhelésnek kitett, közös betonkúpot alkotó horgonycsoport betonkitörési kúpjának területe, A_c,N, piros szaggatott vonallal van jelölve.

Horgony nyírási acél ellenállása (SP16 - 14.2.9. pont és STO - 6.2.1. pont)

Az STO - 6.2.1. pont szerint két esetet vizsgálnak:

• Nyírás karemelő nélkül (Kiemelkedés: Közvetlen)
• Nyírás karemelővel (Kiemelkedés: Habarcságy)

Nyírás karemelő nélkül

Az STO-ban a horgonyok nyírási acél ellenállása az A melléklet táblázatos értékeit használja. Ezért az SP16 általános képletét alkalmazzák. Feltételezik, hogy a horgonyok menetes rudak. A súrlódást nem veszik figyelembe.

A méretezési nyíróerőnek kitett csavart az SP16 - 14.2.9. pont szerint kell méretezni, és teljesítenie kell:

\[ V_{ult,s} = R_{bs} A_b \gamma_b \gamma_c \]

ahol:

• R_bs – a csavar méretezési nyírószilárdsága – SP 16, 5. táblázat
• A_b – a csavar bruttó keresztmetszeti területe
• γ_b – csavaros kötés üzemi tényezője – SP 16, 41. táblázat – γ_b = 1,0 egyszeres csavarozás és A pontossági osztályú többszörös csavarozás esetén, γ_b = 0,9 többszörös csavarozás és B pontossági osztály, valamint nagyszilárdságú csavarok esetén (R_bun ≥ 800 MPa)
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Nyírás karemelővel (STO - 6.2.1.5. pont)

\[ V_{ult,s} = \frac{M_{n,s}}{l_s} \gamma_b \gamma_c \]

ahol:

• \(M_{n,s} = M_{n,s}^0 \left ( 1- \frac{N_{an}}{N_{ult,s}} \right ) \) – a horgony karakterisztikus hajlítási ellenállása, csökkentve a horgonyban lévő húzóerővel
• M_n,s⁰ = 1,2 W_el R_bun – a horgony karakterisztikus hajlítási ellenállása (ETAG 001, C melléklet – (5.5b) egyenlet)
• \( W_{el} = \frac{\pi d^3}{32}\) – a horgony keresztmetszeti modulusa
• d – a horgonycsavar átmérője; ha a nyírási sík a menetben van kiválasztva, a menetek által csökkentett átmérőt kell használni; egyébként a névleges átmérőt, d_nom, kell alkalmazni
• R_bun – a horgony szakítószilárdsága
• N_an – a horgonyban lévő húzóerő
• N_ult,s – a horgony húzási ellenállása
• l_s = (0,5 d_nom + t_mortar + 0,5 t_bp) / \(\alpha_M \) – karemelő
• α_M = 1 – a horgony talplemezénél való elfordulását figyelembe vevő tényező (befogott: α_M = 2, csuklós: α_M = 1)
• t_mortar – a habarcsréteg vastagsága
• t_bp – a talplemez vastagsága
• γ_b – csavaros kötés üzemi tényezője – SP 16, 41. táblázat
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

• _V between the load and the direction perpendicular to the free edge of the concrete member
• \(\psi_{ec,V}=\frac{1}{1+2 e_V / (3 c_1)} \le 1\) – factor taking into account a group effect when different shear loads are acting on the individual anchors of a group
• ψ_re,V = 1.0 without edge reinforcement or stirrups; ψ_re,V = 1.2 with straight edge reinforcement (≥ 12 mm); ψ_re,V = 1.4 with edge reinforcement and closely spaced stirrups (spacing ≤ 100 mm)
• γ_bt – partial safety factor for concrete (editable in Code setup)
• γ_Vc – partial safety factor taking account of the installation safety of an anchor system (editable in Code setup)

• _M = 2 – teljes befogás feltételezett 
• t_mortar – a habarcs (injektálóanyag) vastagsága
• t_bp – a talplemez vastagsága
• γ_b – csavaros kötés üzemi tényezője – SP 16, 41. táblázat – γ_b = 1,0 egyszeres csavarozás és A pontossági osztályú többszörös csavarozás esetén, γ_b = 0,9 többszörös csavarozás és B pontossági osztály, valamint nagyszilárdságú csavarok esetén (R_bun ≥ 800 MPa)
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Beton kiemelési tönkremenetel (STO - 6.2.2. pont):

\[ V_{ult,cp}= k \cdot \frac{N_{ult,c}}{\gamma_{V,cp}} \]

ahol:

• k – a beton kiemelési tönkremenetelének tényezője (STO 36554501-048-2016 - 6.2.2.3. pont), alapértelmezetten k = 2 (ETAG 001, C melléklet – 5.2.3.3. pont), a szabványbeállításokban szerkeszthető
• N_ult,c – egy kötőelem vagy kötőelemcsoport ellenállása betonkúp tönkremenetel esetén; feltételezik, hogy minden horgony húzott és γ_Nc = 1,0
• γ_V,cp – a horgonyrendszer beépítési biztonságát figyelembe vevő részleges biztonsági tényező beton kiemelési tönkremenetel esetén, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Beton peremtönkremenetel (STO - 6.2.3.pont):

A beton peremtönkremenetel rideg tönkremenetel, és a lehető legrosszabb esetet ellenőrzik, azaz csak a perem közelében elhelyezett horgonyok adják át a teljes talplemezre ható nyíróterhelést. Ha a horgonyok téglalap alakú elrendezésben vannak, a vizsgált perem melletti horgonysor adja át a nyíróterhelést. Ha a horgonyok szabálytalan elrendezésben vannak, a vizsgált peremhez legközelebb lévő két horgony adja át a nyíróterhelést. A nyíróterhelés irányában két peremet vizsgálnak, és az eredményekben a legrosszabb eset jelenik meg.

A vizsgált peremek a nyíróerő eredőjének irányától függően

Egy kötőelem vagy perem felé terhelt kötőelemcsoport ellenállása:

\[ V_{ult,c}= \frac{V_{n,c}^0}{\gamma_{bt} \cdot \gamma_{Vc}} \cdot \frac{A_{c,V}}{A_{c,V}^0} \cdot \psi_{s,V} \cdot \psi_{h,V} \cdot \psi_{\alpha,V} \cdot \psi_{ec,V} \cdot \psi_{re,V} \]

ahol:

• \( V_{n,c}^0 = k_3 \cdot d_{nom}^\alpha \cdot l_f^\beta \cdot \sqrt{R_{b,n}} \cdot c_1^{1.5}\) – a peremre merőlegesen terhelt kötőelem karakterisztikus ellenállásának kezdeti értéke
• k₃ – a beton állapotát figyelembe vevő tényező; k₃ = 2,0 repedezett beton esetén, k₃ = 2,8 repedezetlen beton esetén
• \( \alpha = 0.1 \left ( \frac{l_f}{c_1} \right ) ^{0.5} \)
• \( \beta = 0.1 \left ( \frac{d_{nom}}{c_1} \right ) ^{0.2} \)
• l_f = min (h_ef, 12 d_nom) ha d_nom ≤ 24 mm; l_f = min [h_ef, max (8 d_nom, 300 mm)] ha d_nom > 24 mm – a horgony hatékony hossza nyírásban – az EN 1992-4 - 7.2.2.5. pontjából
• h_ef – a horgony beágyazási mélysége a betonban
• c₁ – a horgony és avizsgált perem közötti távolság; keskeny, vékony szerkezeti elemeknél a tényleges távolság \( c'_1=\max \left \{ \frac{c_{2,max}}{1.5}, \, \frac{h}{1.5}, \, \frac{s_{2,max}}{3} \right \} \) értéket kell használni helyette
• c₂ – a c₁ távolságra merőleges betonperemtől mért kisebb távolság
• d_nom – a horgony névleges átmérője
• A_c,V⁰ = 4,5 c₁² – egyedi horgony betonkúpjának területe az oldalső betonfelületen, peremek hatása nélkül
• A_c,V – a lehorgonyzás betonkúpjának tényleges területe az oldalsó betonfelületen 
• \(\psi_{s,V} = 0.7+0.3 \frac{c_2}{1.5 c_1} \le 1.0 \) – a betonelem további széleinek a nyírási ellenállásra gyakorolt, a betonban keletkező feszültségeloszlás zavarát figyelembe vevő tényező
• \( \psi_{h,V} = \left ( \frac{1.5 c_1}{h} \right ) ^ {0.5} \ge 1.0 \) – azt a tényt figyelembe vevő tényező, hogy a nyírási ellenállás nem csökken arányosan a szerkezeti elem vastagságával, ahogyan azt az A_c,V / A_c,V⁰ arány feltételezi
• \( \psi_{\alpha,V} = \sqrt{\frac{1}{(\cos \alpha_V)^2 + (0.4 \sin \alpha_V)^2}} \ge 1 \) – az α_V szöget figyelembe vevő tényező a terhelés és a betonelem szabad széléhez merőleges irány között
• \(\psi_{ec,V}=\frac{1}{1+2 e_V / (3 c_1)} \le 1\) – csoporthatást figyelembe vevő tényező, amikor a csoport egyes horgonyaira különböző nyíróerők hatnak
• ψ_re,V = 1,0 peremvasalás vagy kengyel nélkül; ψ_re,V = 1,2 egyenes peremvasalással (≥ 12 mm); ψ_re,V = 1,4 peremvasalással és sűrűn elhelyezett kengyelekkel (tengelytávolság ≤ 100 mm)
• γ_bt – a betonra vonatkozó részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)
• γ_Vc – a horgonyrendszer beépítési biztonságát figyelembe vevő részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)

• ₀ is taken equal to 1.15 for dynamic loads (SP 43 – G.9)

Bending resistance:

\[ M_{ult,s} = \frac{W_{pl} \cdot R_{ba} \cdot \gamma_c}{k_0} \]

where:

• \( W_{pl} = \frac{d^3}{6} \) – plastic section modulus of the anchor
• d – anchor bolt diameter

Interaction of bending moment and normal force:

\[ \frac{M}{M_{ult,s}} + \frac{N}{N_{ult,s}} \le 1.0 \]

• _V az alkalmazott terhelés, V, és a betonelem szabad széléhez merőleges irány közötti szög
• \( \psi_{ec,V} = \frac{1}{1+e_V / (1.5 c_1)} \le 1 \) – csoporthatást figyelembe vevő tényező, amikor a csoport egyes horgonyaira különböző nyíróerők hatnak
• ψ_re,V = 1,0 – a repedezett betonban alkalmazott vasalás típusának hatását figyelembe vevő tényező
• h – a betonblokk magassága
• γ_bt – a betonra vonatkozó részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)
• γ_Vc – a horgonyrendszer beépítési biztonságát figyelembe vevő részleges biztonsági tényező (a szabványbeállításokban szerkeszthető)

Húzó- és nyíróerők kölcsönhatása (STO - 6.3. pont):

A húzó- és nyíróerők kölcsönhatását az STO - 6.3. pont, (6.55) egyenlet szerint kell meghatározni:

\[ \beta_N^{1.5} + \beta_V^{1.5} \le 1.0 \]

ahol:

• \(\beta_N = \max \left \{ \frac{N_{an}}{N_{ult,s}}; \, \frac{N_{an}}{N_{ult,p}}; \, \frac{N_{an}}{N_{ult,c}} \right \} \) – együttható, amelyet a méretezési húzóerők és az egyes tönkremeneteli mechanizmusokhoz tartozó végső húzási ellenállások arányának legnagyobb értékeként határoznak meg
• \(\beta_V = \max \left \{ \frac{V_{an}}{V_{ult,s}}; \, \frac{V_{an}}{V_{ult,cp}}; \, \frac{V_{an}}{V_{ult,c}} \right \} \) – együttható, amelyet a méretezési nyíróerők és az egyes tönkremeneteli mechanizmusokhoz tartozó végső nyírási ellenállások arányának legnagyobb értékeként határoznak meg

Kiemelkedő horgonyok

A kiemelkedő horgonyt nyíróerővel, hajlítónyomatékkal és nyomó- vagy húzóerővel terhelt rúdelemként méretezik. Ezeket a belső erőket a végeselem-modell határozza meg. A horgony mindkét oldalon befogott, az egyik oldal 0,5×d-vel a betonszint alatt van, a másik oldal a lemez vastagságának közepén. A kihajlási hosszt konzervatívan a rúdelem hosszának kétszereseként feltételezik. Képlékeny keresztmetszeti modulust alkalmaznak. A rúdelemet az SP 16 szerint méretezik. A nyíróerő csökkentheti az acél folyáshatárát, de a talplemez alatti anya elhelyezéséhez szükséges minimális horgonyhossz biztosítja, hogy a horgony hajlításban tönkremegy, mielőtt a nyíróerő eléri a nyírási ellenállás felét. A csökkentés ezért nem szükséges. A hajlítónyomaték és a nyomó- vagy húzószilárdság kölcsönhatása lineárisnak feltételezett.

Nyírási ellenállás:

A méretezési nyíróerőnek kitett csavart az SP16 - 14.2.9. pont szerint kell méretezni, és teljesítenie kell:

\[ V_{ult,s} = R_{bs} A_{bn} \gamma_b \gamma_c \]

ahol:

• R_bs – a csavar méretezési nyírószilárdsága – SP 16, 5. táblázat
• A_bn – a csavar bruttó keresztmetszeti területe
• γ_b – csavaros kötés üzemi tényezője – SP 16, 41. táblázat – γ_b = 1,0 egyszeres csavarozás és A pontossági osztályú többszörös csavarozás esetén, γ_b = 0,9 többszörös csavarozás és B pontossági osztály, valamint nagyszilárdságú csavarok esetén (R_bun ≥ 800 MPa)
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Húzási és nyomási ellenállás:

Az STO-ban a horgonyok acél ellenállása az A melléklet táblázatos értékeit használja. Ezért az SP 43 - G mellékletének általános képletét alkalmazzák. 

\[ N_{ult,s} = \frac{A_{sa} \cdot R_{ba} \cdot \gamma_c }{k_0} \]

ahol:

• R_ba = 0,8 ⋅ R_byn – a horgonycsavar méretezési folyáshatára
• R_byn – a horgonyacél karakterisztikus folyáshatára
• A_sa – a csavar nettó keresztmetszeti területe
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető
• k₀ – terhelési típus tényezője; a szabványbeállításokban szerkeszthető; k₀ = 1,05  statikus terhelés esetén és k₀ = 1,35 dinamikus terhelés esetén; a csövekben szabadon behelyezett horgánylemezekkel ellátott hordozható horgonyok esetén k₀ értéke 1,15 dinamikus terhelés esetén (SP 43 – G.9)

Hajlítási ellenállás:

\[ M_{ult,s} = \frac{W_{pl} \cdot R_{ba} \cdot \gamma_c}{k_0} \]

ahol:

• \( W_{pl} = \frac{d^3}{6} \) – a horgony képlékeny keresztmetszeti modulusa
• d – a horgonycsavar átmérője

Hajlítónyomaték és normálerő kölcsönhatása:

\[ \frac{M}{M_{ult,s}} + \frac{N}{N_{ult,s}} \le 1.0 \]

• ₀ értéke 1,15 dinamikus terhelés esetén (SP 43 – G.9)

Hajlítási ellenállás:

\[ M_{ult,s} = W_n R_{ba} \gamma_c \]

• \( W_{n}= \frac{d_s^3}{6} \) – a csavar keresztmetszeti modulusa
• \(d_s = \sqrt{\frac{4A_{bn}}{\pi}}\) – a horgonycsavar menetekkel csökkentett átmérője
• R_ba = 0,8 ⋅ R_byn – a horgonycsavar méretezési folyáshatára
• R_byn – a horgonyacél karakterisztikus folyáshatára
• γ_c – üzemi tényező – SP 16, 1. táblázat, a szabványbeállításokban szerkeszthető

Kiemelkedő horgony acél kihasználtsága

Lineáris kölcsönhatást alkalmaznak:

\[ \frac{N}{N_{ult,s}} + \frac{M}{M_{ult,s}} \le 1 \]

Kiemelkedő horgony beton kihasználtsága

Minden betonellenőrzést elvégeznek, és a következő kölcsönhatást adják meg a beton tönkremeneteli módokra:

\[ \beta_N^{1.5} + \beta_V^{1.5} \le 1.0 \]

ahol:

• \(\beta_N = \max \left \{ \frac{N_{an}}{N_{ult,p}}; \, \frac{N_{an}}{N_{ult,c}} \right \} \) – együttható, amelyet a méretezési húzóerők és az egyes tönkremeneteli mechanizmusokhoz tartozó végső húzási ellenállások arányának legnagyobb értékeként határoznak meg
• \(\beta_V = \max \left \{ \frac{V_{an}}{V_{ult,cp}}; \, \frac{V_{an}}{V_{ult,c}} \right \} \) – együttható, amelyet a méretezési nyíróerők és az egyes tönkremeneteli mechanizmusokhoz tartozó végső nyírási ellenállások arányának legnagyobb értékeként határoznak meg