BIM együttműködési szoftver és IDEA StatiCa

A nézet beállítása

Hogy idézzek egy mondatot az egyik kedvenc filmemből: „Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…" egy új, friss arcú mérnök kezdte meg útját.  Szerencsére volt némi műszaki és mérnöki rajz háttere az iskolából, így egy A0-s rajzasztal kapása nem volt annyira ijesztő.

Néhány évvel később megérkezett valami, amit CAD-nek hívtak.  Kiderült, hogy ez valóban nagy hatással lesz az életére – de akkor még nem tudta.  Az is kiderült, hogy nyugodtan hívhatták volna Computer Aided Drawing-nak (számítógéppel segített rajzolásnak) és nem Design-nak (tervezésnek), hiszen így használták!

Még néhány év telt el, majd megérkezett egy teljesen új munkamódszer: a BIM.  Ez sem volt annyira ijesztő, mivel a BIM elvei már korábban is érvényben voltak, hiszen (mondani sem kell) már 'modellezett/rajzolt' 'objektumokat' egyszer, és sokszor felhasználta azokat.  A BIM volt az a technológia, amely forradalmasítani fogja az építőipart – ha hitt az ígéreteknek!

Ahogy ez az iparágban szokás, voltak felemelkedések és hanyatlások, elszalasztott és megragadott lehetőségekkel.

Ez a leírás sokunkra illik, és talán ahogy olvassa, egy-két emléket felkavar.  Valószínűleg azonban arra gondol: „Mi a csoda az a rajzasztal?". 

Szerencsés vagyok, hogy az AEC-világ három nagy szállítójából kettőnél dolgozhattam, ami tovább erősítette (bocsánat a szójátékért) a BIM-mel és az azt használó emberekkel kapcsolatos megértésemet és véleményemet.

Ez a második BIM-cikkem – az elsőt itt olvashatja.

Az első cikkem meglehetősen filozofikus volt, és néhány elgondolkodtató kérdést tett fel – ez inkább arra összpontosít, hogyan használja fel az IDEA StatiCa a BIM együttműködési munkafolyamatot, és mit jelent ez a statikus mérnökök számára.

Nem találom fel újra a kereket, és nem megyek végig minden BIM-témán, mivel őszintén szólva ez túl sok időt venne igénybe, és már bőven akadnak elérhető források.

Elég annyit mondani, hogy a BIM egy folyamat vagy munkafolyamat, és mint minden folyamatnak, ennek is vannak belépési és kilépési pontjai.  Egy korábbi munkahelyemen mindig igyekeztem bemutatni az analízist és modellezést magában foglaló ideális munkamódszert – olyat, amely minimális vagy semmilyen duplikációt nem eredményez.  Sokan ezt zárt BIM-megoldásnak tekintik (valójában nem az).  Az információcsere nyílt megközelítése egyszerre biztonságosabb és hatékonyabb.

Az IDEA StatiCa-nál elég szerencsések vagyunk, hogy elmondhatjuk: semlegesek vagyunk abban, kivel működünk együtt.  Ez irigylésre méltó helyzetbe hoz minket, hiszen számos alkalmazásról és azok adatcsere-, illetve információkezelési módjáról alapos ismeretekkel rendelkezünk.  Tudjuk, hogy egyes alkalmazásoknak (nem csak a „Nagy Háromtól") megvannak a korlátaik, és tudjuk, hogyan kerüljük meg azokat – nem hiszem, hogy sokan mondhatják ezt el ebben az iparágban!  Ha meg szeretné tudni, kikkel integrálunk, nézzen körül itt.

Mi a megközelítésünk?

Két általános megközelítésünk van: vagy meglévő API-k segítségével fejlesztünk integrációt, vagy támogatást nyújtunk ahhoz, hogy harmadik feles fejlesztők saját integrációt írjanak az általunk biztosított eszközkészlet segítségével.  Mindkét esetben egységes megközelítést alkalmazunk (néhány kivételtől eltekintve).

Ennek eredménye egy olyan alkalmazás, amely számos harmadik feles alkalmazásban, valamint az IDEA StatiCa-ban is megtalálható.  Ezt Checkbot-nak keresztelték el.

Hogyan működik a Checkbot?

A Checkbot adattárként működik a BIM-szoftverekből és végeselem-szoftverekből exportált adatok számára.  Geometriai és analitikai adatokat egyaránt tárolhat.  Ezt úgy éri el, hogy beágyazza magát az eredeti alkalmazásba egy beépülő modul formájában, vagy egy generált fájlt importál – akár saját IOM formátumban, akár SAF formátumban.  A SAF formátumot a Nemetschek határozta meg és fejlesztette ki, és egyre több szállító körében terjed.

Miután az információ bekerült a Checkbot tárolójába, azt a Connection alkalmazás vagy az IDEA StatiCa Member is felhasználhatja.

Ez azt jelenti, hogy mérnökként nem kell újra megadnia az információkat – sem geometriailag, sem analitikailag –, ami óriási időmegtakarítást jelenthet, nem is beszélve a nagyobb pontosságról és a kisebb kockázatról.

Ezeket az előnyöket a legkönnyebb egy példán keresztül szemléltetni.

Vegyünk egy viszonylag egyszerű szerkezetet: egy „hit/miss" kétnyílású portálkeretet.

Az ilyen típusú szerkezetek meglehetősen elterjedtek az ipari építési szektorban, de bonyolultkapcsolatokat is magukban foglalhatnak, különösen kombinációk esetén.

Igen – a geometria meglehetősen egyszerű, de a teherhatások nem annyira.  Ebben a példában közvetlenül a végeselem-szoftver alkalmazásból exportálhatunk a Checkbot-ba.

Az összes szükséges kombináció exportálásra kerül, így nem kell eredményhalmazokat átnézni a releváns értékek kinyeréséhez – ami félreolvasásból vagy elgépelésből eredő hibákhoz vezethet.  A végeselem-szoftverben meghatározott geometria (beleértve a szerkezeti elem tulajdonságait) szintén exportálásra kerül.  Ez azt jelenti, hogy a kapcsolattervező arra összpontosíthat, amire való: a kapcsolatok tervezésére.  Biztonságban tudhatja magát, mivel a Checkbot összegyűjti a végeselem-szoftverben meghatározott információkat.  Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a kiindulási információknak a lehető legpontosabbaknak kell lenniük.  Az IDEA StatiCa hagyományos BIM-munkafolyamatot alkalmaz: ha bármit módosítani kell a terhelés vagy a geometria tekintetében, azt az eredeti alkalmazásban kell elvégezni.  Egyesek ezt akadálynak tekinthetik, de ez a munkafolyamat jó okból létezik: a költséges hibák megelőzése érdekében.  Ha a végeselem-modellben változások történnek, az új információkat a Checkbot-on keresztül szinkronizálhatjuk vissza a kapcsolat tervébe – ismét elkerülve a hibákat és megőrizve az egyetlen igazságforrás helyességét.

Ugyanezek az elvek BIM-szoftver által vezérelt modell használatára is alkalmazhatók.  Itt azonban a geometriából többet is felhasználhatunk lemezek, csavarok és hegesztések formájában – nem csupán a szerkezeti elem tulajdonságait.  Hátránya azonban, hogy nincsenek terheléseink, ezért esetleg hagyományos technikákra, például rajzokra kell támaszkodnunk…

Vagy mégsem?  Az egyszerű válasz: nem.  Az IDEA StatiCa képes összeolvasztani ezt a hiányzó információt a végeselem-modellből, feltéve, hogy a geometria megegyezik.  Nincs más alkalmazás, amely ezt meg tudná tenni.  Az IDEA-nál képesek vagyunk információt venni egy végeselem-szoftverből, és összeolvasztani azt bármely BIM-szoftver modelljével, hogy hibrid megoldást hozzunk létre a kapcsolattervezéshez (mindkét alkalmazásnak természetesen támogatottnak kell lennie).  A vállalatok nincsenek egyetlen szállítóhoz kötve – szabadon kombinálhatják a lehetőségeket, nagyobb rugalmasságot biztosítva maguknak.  Alapvető formában az eredmények Excel-táblázatból is kinyerhetők.

Ez elvezet a Checkbot egyik legújabb fejlesztéséhez: a SAF-támogatáshoz.  Ezzel a formátummal lehetőséget kínálunk arra, hogy bármely SAF-ot támogató végeselem-alkalmazásból SAF segítségével juttassunk információt az IDEA-ba.  Ismét nagyobb pontossággal és gyorsabban.

Következtetések

Ha helyesen alkalmazzák, kétségtelen, hogy a BIM-szemléletbe ágyazott munkafolyamat gyorsabb, pontosabb és biztonságosabb eredményeket nyújt.  A fenntartás azonban az, hogy a kimenő információ csak annyira jó, mint a bemenő információ – vagy másképpen fogalmazva: szemét be = szemét ki.

Az ilyen munkafolyamatok idegenek lehetnek sok mérnök számára, akik esetleg nem szoktak hozzá az információk digitális megosztásához, de ennek óriási előnyei vannak.  Ugyanez elmondható azokról is, akik a gyártási modellt készítik.  A vállalkozó és a mérnök korai bevonása bármely projektbe, legyen az nagy vagy kicsi, megtérül.

Remélem, élvezettel olvasta legújabb blogomat.  Ha bármilyen megjegyzése van, vegye fel velünk a kapcsolatot – szívesen hallanánk Önről!