Csavarok szabványellenőrzése a Hongkongi Szabvány szerint

Ez a cikk más nyelveken is elérhető:
Angol nyelvről mesterséges intelligencia fordította
A csavarokat nyírásra, palástnyomásra, húzási teherbírásra, valamint kombinált húzásra és nyírásra ellenőrzik.

Csavarok húzásban

A csavar húzási teherbírása a Cl. 9.3.7.1 szerint:

\[ P_t = A_s \cdot p_t \]

ahol:

  • \(A_s\) – húzási feszültségi keresztmetszet
  • \(p_t\) – a 9.8. táblázatból kapott húzási szilárdság

A feszítő erőket a végeselem-módszer figyelembe veszi.

Csavarok nyírásban

A csavarok nyírási teherbírása a Cl. 9.3.6.1.1 szerint:

\[ P_s = p_s \cdot A_s \]

ahol:

  • \(p_s\) – a 9.5. táblázatból kapott méretezési nyírási szilárdság
  • \(A_s\) – hatékony nyírási terület; \(A_s = A_t\) ha a menet a nyírási síkot metszi, egyébként \(A_s\) a szár keresztmetszeti területe
  • \(A_t\) – húzási terület 

A Cl. 9.3.6.1.6 szerint, ha egy csavar \(t_{pa}\) vastagságú tömítésen halad át, amely nagyobb mint a névleges átmérő \(d\) egyharmada, a nyírási teherbírást \(P_s\) csökkenteni kell egy \(\beta_p\) redukciós tényezővel, amelyet az alábbi képletből kapunk:

\[ \beta_p = \frac{9d}{8d+3t_{pa}} \le 1 \]

Csavarok kombinált húzásban és nyírásban

A kombinált húzás és nyírás ellenőrzése a Cl. 9.3.8.1 szerint:

\[ \frac{F_s}{P_s} + \frac{F_{tot}}{P_t} \le 1.4 \]

ahol:

  • \(F_s\) – nyíróerő a csavarban
  • \(P_s\) – a csavar nyírási teherbírása
  • \(F_{tot}\) – a csavarban lévő teljes húzóerő, beleértve a feszítő erőt
  • \(P_t\) – a csavar húzási teherbírása

Csavarok palástnyomásban

A csavarok palástnyomási teherbírása a Cl. 9.3.6.1.2 szerint:

\[ P_{bb} = d \cdot t_p \cdot p_{bb} \]

ahol:

  • \(d\) – a csavar névleges átmérője
  • \(t_p\) – a csatlakoztatott lemez vastagsága
  • \(p_{bb}\) – a csavar palástnyomási szilárdsága a 9.6. táblázatból

Minden lemezt külön ellenőriznek, és a legrosszabb eredmény kerül megjelenítésre.

A csatlakoztatott részek palástnyomási teherbírása a Cl. 9.3.6.1.3 szerint a következők minimuma:

\[ P_{bs} = k_{bs} \cdot d \cdot t_p \cdot p_{bs} \]

\[ P_{bs} = 0.5 \cdot k_{bs} \cdot e \cdot t_p \cdot p_{bs} \]

\[ P_{bs} = 1.5 \cdot l_c \cdot t_p \cdot U_s \le 2.0 \cdot d \cdot t_p \cdot U_b \]

ahol:

  • \(k_{bs}\) – lyukegyüttható, amelynek értéke
    • szabványos lyukak esetén \(k_{bs} = 1.0\)
    • túlméretezett és rövid hornyolt lyukak esetén \(k_{bs} = 0.7\)
    • hosszú hornyolt lyukak esetén \(k_{bs} = 0.5\)
  • \(d\) – a csavar névleges átmérője
  • \(t_p\) – a csatlakoztatott lemez vastagsága
  • \(p_{bs}\) – a csatlakoztatott részek palástnyomási szilárdsága
    • S275 minőségű acél esetén \(p_{bs} = 460\) MPa
    • S355 minőségű acél esetén \(p_{bs} = 550\) MPa
    • S460 minőségű acél esetén \(p_{bs} = 670\) MPa
    • egyéb minőségű acél esetén \(p_{bs} = 0.67 (U_s+Y_s)\)
  • \(e\) – a nyíróerő irányában mért peremtávolság, a csavar tengelyétől mérve
  • \(l_c\) – a lyukak palástnyomási széle és a szomszédos lyuk közeli széle közötti nettó távolság, az erőátvitel irányában
  • \(U_s\) – a csatlakoztatott lemez minimális szakítószilárdsága
  • \(Y_s\) – a csatlakoztatott lemez karakterisztikus folyáshatára
  • \(U_b\) – a csavar előírt minimális szakítószilárdsága

Kapcsolódó cikkek