Modell entitások
A Detail alkalmazásban a Modell entitás kategóriába a következőket soroljuk:
- Szerkezeti elemek
- Alátámasztások
- Teherátadó eszközök
Csak egy szerkezeti elem adható meg, amely Téglalap vagy Sokszög alakzatként definiálható. A téglalap alakzatot három méret határozza meg, míg a Sokszög opció esetén a 2D térbeli alakzatot koordináták segítségével kell megadni egy táblázatban, amely ezután térbe extrudálható. A sokszög általános alakjának meghatározásához az egyes koordináták kitölthetők a táblázatban, vagy egy táblázatkezelő programból (például Microsoft Excel) is beilleszthetők másolás-beillesztés segítségével.

A modell alátámasztásához felületi alátámasztás használható. Ez a típusú alátámasztás két módon adható meg - két Geometria típussal.
- Teljes felület
- Töröttvonal
Mindkét esetben ki kell választani egy referenciafelületet, és természetesen meg kell határozni a szabadságfokokat. Az alátámasztás rugalmasként definiálható, és a megadott felületre merőleges irányban használható a Csak nyomás típus. A következő ábrán a 4-es számú Teljes felületen megadott alátámasztás látható, kikapcsolt Csak nyomás opcióval.

A töröttvonalas megadás második opciójánál ugyanaz a táblázat áll rendelkezésre, mint a szerkezeti elemek megadásánál. Itt is használható a másolás-beillesztés funkció, vagy a koordináták manuálisan is megadhatók. A megadott alakzat X és Y koordináták segítségével mozgatható a referenciafelület mentén, vagy szög megadásával elforgatható.

Megjegyzendő, hogy a töröttvonal úgy is megadható, hogy a koordináták origója a kívánt alakzat súlypontjában legyen. A pozíciót ekkor az X és Y koordináták ehhez a súlyponthoz viszonyítva határozzák meg.
Alapozási alátámasztások merevsége
A modellezés során két esetet vehetünk figyelembe. Ha a szerkezethez történő lehorgonyzást modellezzük, az alátámasztások végtelenül merevnek tekinthetők.
Alapozási blokkba történő lehorgonyzás esetén a merevséget helyesen kell meghatározni. Ezenkívül az alátámasztásokat Csak nyomás típusúként kell definiálni.
A z-irányú értékeket (Kz merevség) a szakirodalomból vesszük az adott talajtípusnak megfelelően. Egy konkrét példa megtalálható a tutorialban.
Az értékek a vonatkozó regionális szakirodalom ajánlásaitól függenek. Alternatívaként az értékek a geotechnikai mérnöktől szerezhetők be.

A vízszintes irányokban (Kx és Ky) a helyzet kevésbé egyértelmű. Általános ajánlásunk, hogy a Kz érték körülbelül 1/10-ét használjuk, mérnöki mérlegeléssel együtt.
Egy pontosabb megközelítés egy iteratív eljárás alkalmazása lenne, amelyből az ajánlásunkat levezettük.
Először állítsuk be Kx és Ky értékét nagyon alacsony értékre (számítási okokból nem javasolt közvetlenül nullára állítani), például 0,1-re, és vizsgáljuk meg a vasalás feszültségeit.

Mivel ezek az alacsony értékek irreális elmozdulásokat eredményeznek, a merevséget fokozatosan növelni kell, hogy jobban tükrözze a valóságot. A cél az, hogy reálisabb elmozdulásértékeket érjünk el, míg az alsó élen a vasalás húzófeszültségét közel tartjuk az eredeti értékhez, 5%-nál kisebb eltéréssel.
