Az ellenőrzés az általános feltételezéseken alapul, ahol a keresztmetszet két állapotát vizsgálják: a repedésmentes keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága nem hanyagolható el) és a teljesen repedt keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága elhanyagolható). A beton húzószilárdságát figyelmen kívül hagyó megoldást az EN 1992-1-1 7.1 (2) cikkének feltételezései alapján veszik figyelembe.
A feszültség és az elhajlások számításakor repedésmentes keresztmetszetnek tekintik, ha a hajlítási húzófeszültség nem haladja meg az fct, eff értéket. Az fct, eff értéke fctm vagy fctm,fl lehet. Az fctm értéket a repedésszélesség és a húzási merevítő hatás számításakor alkalmazzák.
Az ellenőrzés részeként négy alapvető esettel foglalkozunk a feszültséghatár szempontjából.
- 7.2 (2) Az XD, XF és XS kitettségi osztályú környezetnek kitett szerkezeti elemekben a nyomófeszültséget korlátozni kell:
\[\left| {{s}_{c}} \right|\le {{k}_{1}}{{f}_{ck}}\]
\[{{k}_{1}}=0,6\]
- 7.2 (3) A betonban a kvázi-állandó terhek alatt ébredő feszültség korlátozott:
\[\left| {{s}_{c}} \right|\le {{k}_{2}}{{f}_{ck}}\]
\[{{k}_{2}}=0,45\]
- 7.2 (5) A vasalásban a terhek jellemző kombinációja alatt ébredő húzófeszültségeket korlátozni kell:
\[\left| {{s}_{s}} \right|\le {{k}_{3}}{{f}_{yk}}\]
\[{{k}_{3}}=0,8\]
- 7.2 (5) Ha a feszültséget kényszerdeformáció okozza, a húzófeszültség nem haladhatja meg:
\[\left| {{s}_{s}} \right|\le {{k}_{4}}{{f}_{yk}}\]
\[{{k}_{4}}=1\]
A k1, k2, k3, k4 értékek az egyes országokban az adott Nemzeti Mellékletben találhatók. Az ajánlott értékek rendre 0,8; 1 és 0,75, a vasalás jellemző folyáshatára, fck a 28 napon meghatározott jellemző hengerszilárdság fck.